Izgalom, rengeteg kérdés és számtalan történeti szál. Ez a három dolog tökéletesen leírja milyen is Szabó Tünde Balla Adrienn című sorozatának első kötete. Bár kezdetben lehet, hogy csak egy újabb középiskolában játszódó ifjúsági történetnek tűnik, ez a könyv sokkal több ennél. Részben krimi, részben detektív regény és természetesen részben ifjúsági is. Azonban ezeket a dolgokat olyan módon keveri a kötetben az írónő amire korábban nem sűrűn volt még példa.
Évek óta várólistán szerepelt már nálam Szabó Adrienn ezen sorozata, azonban ha időm volt olvasni vagy inkább mást választottam, vagy egyszerűen pont nem sikerült megszereznem. Csak hogy pontosabb képet lehessen kapni a sorozattal kezdődő kapcsolatomról, még akkor felkeltette az érdeklődésemet, amikor még nagyban a Szent Johanna Gimi-láz volt minden felé, aminek én is büszke részese voltam. Úgy gondoltam, hogy a 14-16 éves énem szívesen olvasna egy vele hasonló korú gimnazista lányról és ha már az Szjg is ennyire tetszett, akkor biztosan ezt a sorozatot is kedvelni fogom, hiszen hasonlít rá. A történet vége az lett, hogy bár a 14-16 éves énem nem tudta átélni azt hogy a vele közel egykorú Balla Adriennről olvasson, hanem csak 6 évvel később, a már koránt sem tininek mondható énemnek sikerült elolvasnia. Az eredmény pedig nem meglepő. Még most is imádtam.
Történetünk kiindulópontja egy 17 éves lány, Balla Adrienn, akinek korántsem átlagos élete egy újabb fordulatot vesz miután egyik osztálytársa, Balázs, rejtélyesen eltűnik, majd pár hónap múlva Adrienn egy pendrivval gazdagodik, amin eddig ismeretlen információra bukkan. Egy mondatban ez az egész sorozat lényege és mozgatórugója. Azonban ha ez a rejtélyes pendrive nem lenne elég, akkor van itt még más is. A suliból az egyik lányt egy titokzatos alak egy vasárnap este leütötte és senki nem tudja ki lehet a tettes. Vagyis csak egy ideig, ugyanis nem túl hosszú tanakodás után arra jutnak, hogy biztosan a suli egyik kérdéses alakja, Janó, volt a tettes. Azonban Adrienn nagyon jól tudja, hogy ez lehetetlen, hiszen azon az estén látta Janót a játszótéren egy másik osztálytársnőjével, Katával. Innentől kezdve pedig nem elég, hogy Adriennek ki kell derítenie miért is fontos a pendrive, kitől kapta, illetve hogy mi is van valójában Balázzsal, még Janó nevét is tisztáznia kell a leütéses üggyel kapcsolatban.
A szereplők hihetetlenül szerethetőek. Tény és való, hogy itt nem a gazdag, elkényeztetett menőkre, tehát Gyöngyire és társaira gondolok, viszont voltak igazán értékes karakterek. Itt van például maga a főszereplő Adrienn, aki egy igazán talpraesett, vagány csajszi, aki foggal-körömmel harcol a saját és más igazának bebizonyításának érdekében. Bár a múltjával kapcsolatban elég sok kérdés merült fel bennem, remélem a későbbiekben ezekre kicsit több választ is kapunk nem csak halvány célzásokat. Adrienn hű társa Karesz, egy szintén kiemelendő karaktere a sorozatnak, hiszen az ő barátságuk igazán irigylésre méltó. Az egymás húzása, ugratása, de közben az egymás melletti kiállás és ahogy mindig segítették egymást a könyv legjobb jelenetei közé tartoznak. A sort folytatnám Vicával és testvérével Janóval, akik bár eléggé kérdőjelesek a történetben és szerintem az egész iskolában, nekem mégis sikerült megkedvelnem őket. Nagyon jó volt olvasni a Vicáról szóló sorokat, aki egy igazán kívülálló és fura figura de mégis szuperül megtalálta a közös hangot Adriennel és mindent megtett azért, hogy ő is kiálljon testvére mellett.
Maga a két fő cselekményszál eléggé szépen halad, fokozatosan de kapunk információt mindkét üggyel kapcsolatban. Bár az tény és előre tudható, hogy a pendrive-kérdéssel csak apránként fog előre haladni Adrienn, ebben a részben tényleg csak kevés dolog volt, amiről sikerült lerántani a leplet. Illetve ha ez még nem lenne elég, olvasás közben több apróbb szál is bekerült a történetbe, ami az elején számomra kicsit megnehezítettek a megértést, de egy idő után kezdtem belerázódni mind a cselekményszálak értlmezésébe, mind Adrienn észjárásának megértésébe. Ami miatt viszont nem tudom megadni az 5 csillagot, az pont ezeknek a szálaknak a lezárása. Kicsit elnagyoltnak éreztem a Janó-ügy végén azt a bizonyos pontot, és úgy éreztem egy-két dolog számomra még megválaszolatlan maradt ennek a dolognak a kapcsán is.
Összességében az Alibi egy nagyon jó kis, izgalmas tini-krimi, ami szuper kezdetet adott a Balla Adrienn sorozatnak. 1-2 hibája ellenére élvezetes volt olvasni és nagyon ígéretesnek tűnik a maradék négy rész is a fülszövegek alapján. Igazán kíváncsi vagyok rá hogyan fog főhőseink élete a későbbiekben alkulni, mi is történt Balázzsal és persze a legfontosabb, ki küldi a pendriveot?